Csalogató!

Vásárra csalogatnálak benneteket, holnap és holnap után (Április 17- 18án) Marosvásárhelyen, a G kávézóba! 

Szeretettel várok mindenkit, azt is aki nézelődni szeretne, azt is aki szemezgetne a tágas kínálatból, amit a vásár nyújt és azt is aki eljönne azért, hogy megismerjen és egy fülbevaló fölött elfogyasszon velem egy forralt, fahéjas almalevet! : )

Zelk Zoltán: Csak téged

Úgy mondom néked, mint egy leckét,

mert szeretném, hogy megtanuljad,

ha felelnem kell egyszer érted,

akkor te is, már vélem tudjad,

hogy én csak tégedet szeretlek :

meglestem a szomorúságot,

nem magamért, de temiattad

szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,

engem elárult, a te lépted

után fülel a jövendőben,

miattad virraszt. Mondd, megérted ?

Figyelj ide hát, példát mondok:

ha fekszem álmatlan s képzelgek,

félek valami szörnyű kórtól,

nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,

a te jövőd az én jövőmben,

így élek én magam veszítve

s téged kettőzve az időben.

Az időben, az elfogyóban,

mely nem örök, csak az istennek -

tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :

én már csak tégedet szeretlek.

Tóth Árpád: Áprilisi Capriccio

Az útszél: csupa pitypang, 
A bokrok: csupa füttyhang. 

Rigó fuvoláz; rája tíz 
Zugból is felcsivog a csíz.

Hallgatja még a rest éj 
Félálmában a kastély,

Emelve tornyát álmatag, 
Mint nyújtózó kart, bár a nap

Elönti friss arannyal. 
A parkban - rőt aranyhal -

Kövér úr sétál lebegő 
Hassal az édes levegő

Árjában, sportruhája 
Most szelídség csuhája,

Mert még nem kezdi üzletét, 
És tőzsdetippektől setét

Agyában a mohóság 
Helyett valami jóság 

Zsendül, mint egy kis korai 
Tavaszi virág szirmai,

Melyek, sajnos, lehullnak, 
Ha majd e drága úrnak 

Súlya alatt új és remek 
Autója bőgve megremeg...

Ó, áprilisi út-szél, 
Tréfás, arcomba fútt szél,

Rügyecskék, zöld acél-rugók,  
Ó, fuvolás aranyrigók, 

Ó, csermely hangú csízek, 
Illatos, édes ízek,

De jó most elfeledni, hogy 
Az élet rút és vad dolog,

Hogy itt, amennyi arc van, 
Megannyi csúnya harc van,

S hogy botrány lenne, ajajaj, 
Micsoda cifra, szörnyű baj,

Ha most, annak jeléül, 
Hogy tavasszal megbékül 

Szegénység, bánat, szenvedés, 
Belépnék e szép kertbe, és

- Áprilisi merénylő - 
A hájas úrnak fénylő 

Búbjára rábökném szelíd 
Öklöm vidám barackjait.

Szép szombat LégyKreatív módra.

Bam, bam, bam..: )

Madárfüttyös, mosolygós, zenebonás, vidám pénteket kívánok! 

Rab Zsuzsa: Feltámadás

Mihez is kezdjen, aki nem hiszi
testünknek feltámadását?

Igya föl tenyerével

az állatok fejének melegét,

vigasztalja simogatással

társait a halandóságban,

igya szemébe

víztükrök ragyogását,

álljon meg hosszasan

egy málló ház előtt,

igya szívébe

egy sose látott város piacát,

számolja meg,

hány szirma van az almavirágnak,

karoljon át egy öregasszonyt,

sirassa el a holtakat.

És azt a másikat,

az élőt,

szorítsa úgy magához,

hogy minden ébredésük

feltámadás legyen,

húsvéti harangok nélküli,

zsoltárok nélküli,

tejeskannákat csörgető,

villamost zengető,

seprűt sercegtető

hétköznap reggelen.

A szép napért.

Mindazon kedves látogatóimnak, akik szeretik a napjukat egy finom, forró, gőzölgő kávéval és a kedvesük szerető mosolyával indítani. : )

(A fényképre kattintva megtalálható a forrás.)

A mi reggelünk így indult. : )