Egyszer volt..

Egyszer volt, hol nem volt... volt egyszer egy icinke- picinke nyulacska, kinek neve Borsika.

Hogy hogy jön ő ide? : ) Máris mutatom: 

A tegnap épp arról meséltem, hogy engem mennyire inspirának az állatkák.

Hát ez a tüneményes ki lény is segített abban, hogy mit is készíthetnék. 

Én így látom őt magam előtt, mindíg tele hassal, rosszban sántikálva, simogatást kunyerálva. : )

Mivel, hogy amúgyis közeledik a húsvét talán ez a murokzabáló füles is megtalálja valahol helyét, egy asztalkán a sok szép színes tojáska mellett, vagy akár picusra akasztva, mint egy kis kedvhozó.

Zöldborsós csirkeragu

Az ünnepek elmúltával bizony jobban oda kell figyelni a takarékoskodásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a finom falatokról..: )

Elkészítési idő: 70 perc; 771 KCAL

Hozzávalók: (4 személyre)

• 8 db csirkecomb
• só
• 6 ek liszt
• 4 ek olívaolaj
• 10 dkg füstölt szalonna (én bacont használtam)
• 5 dl húslevesalaplé
• 50 dkg burgonya 
• 25 dkg koktélparadicsom 
• 20  mélyhűtött zöldborsó
• 20 krémsajt 
• frissen őrölt bors

(Az arányokat természetesen lehet módosítani, én semmiből semm tettem annyit, amennyit a recept kért, ha kevesebb személyre főzünk, akkor megfelezhetjük az alapanyagok mennyiségét.)

Elkészítés:

1. A megtisztított combokat sózzuk be, majd forgassuk meg a lisztben. Süssük aranyszínűre a felforrósított olajon , majd vegyük és tegyük félre.
2. A visszamaradt zsiradékon süssük üvegesre a felkockázott szalonnát (bacont). Adjuk hozzá az elősütött húst, öntsük fel 3 dl alaplével, és főzzük 20 percig. Adjuk hozzá a felkockázott burgonyát és pároljuk az egészet puhára. Ha szükséges, pótoljuk az elpárolgott folyadékot. 
3. Adjuk a többihez a félbevágott paradicsomokat, a borsót és a krémsajtot, ismételten forraljuk fel, majd ízesítsük sóval, borssal (ha szükséges).

Jó étvágyat!

Garantálom, nagyon finom! : )

Inspirációk és Emlékmorzsák

Nem tudom, hogy ki hogy van az inspirációval, kit mi ihlet, mi ad neki kedvet és mi buzdítja.
Az én esetemben, az alkalmak többségében az ispirál, ami körülvesz. Mindaz amit érzek, amit látok, amit hallok, amit szeretek.

Be kell, hogy valljam: én imádom az állatokat!
Amióta tudom magam kutyabolond voltam- vagyok. Emlékszem, hogy hányszor meg hányszor megszidtak, amikor az unokatestvéremmel minden koszos, bolhás kóbor kutyát megsimogattunk, megszeretgettünk és magunk köré gyűjtögettünk. Egyebet sem csináltunk csak kutyáztunk.

Lerajzoltuk, kiszíneztük, kivágtuk, karton papírra ragasztottuk... kutya volt mindíg minden, minden formában, méretben, Mértéktelenül!

Jelenleg az unokatestvérem egy fantasztikus kis Border Collie (Figáró) és egy Samoyed (Mó) gazdánéja.

Nekem meg egy makacs Törpe Schnauzerem (Csacsi) van.

Nekünk nincsen élet kutya nélkül!

Szóval (készülj fel Timi : ), mert) eldöntöttem, hogy megpróbálok megvarrni mindent, mindenkit.
A kitűzött kihívásnak nagy szorgosan neki is láttam. Könnyebb ugye a közvetlen közelivel kezdeni, így a saját kutymorgómat már el is készítettem:

Ámbát közel sem tökéletes, de első próbának azt hiszem nem annyira rossz. Szerintetek? : )

Az elkövetkezőkben várhattok további állatkás varrományokat, és megsúgom, hogy nem csak kutyusokat. Hamarosan Borsika története is kibontakozni.