Zelk Zoltán: Csak téged

Úgy mondom néked, mint egy leckét,

mert szeretném, hogy megtanuljad,

ha felelnem kell egyszer érted,

akkor te is, már vélem tudjad,

hogy én csak tégedet szeretlek :

meglestem a szomorúságot,

nem magamért, de temiattad

szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,

engem elárult, a te lépted

után fülel a jövendőben,

miattad virraszt. Mondd, megérted ?

Figyelj ide hát, példát mondok:

ha fekszem álmatlan s képzelgek,

félek valami szörnyű kórtól,

nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,

a te jövőd az én jövőmben,

így élek én magam veszítve

s téged kettőzve az időben.

Az időben, az elfogyóban,

mely nem örök, csak az istennek -

tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :

én már csak tégedet szeretlek.

Tóth Árpád: Áprilisi Capriccio

Az útszél: csupa pitypang, 
A bokrok: csupa füttyhang. 

Rigó fuvoláz; rája tíz 
Zugból is felcsivog a csíz.

Hallgatja még a rest éj 
Félálmában a kastély,

Emelve tornyát álmatag, 
Mint nyújtózó kart, bár a nap

Elönti friss arannyal. 
A parkban - rőt aranyhal -

Kövér úr sétál lebegő 
Hassal az édes levegő

Árjában, sportruhája 
Most szelídség csuhája,

Mert még nem kezdi üzletét, 
És tőzsdetippektől setét

Agyában a mohóság 
Helyett valami jóság 

Zsendül, mint egy kis korai 
Tavaszi virág szirmai,

Melyek, sajnos, lehullnak, 
Ha majd e drága úrnak 

Súlya alatt új és remek 
Autója bőgve megremeg...

Ó, áprilisi út-szél, 
Tréfás, arcomba fútt szél,

Rügyecskék, zöld acél-rugók,  
Ó, fuvolás aranyrigók, 

Ó, csermely hangú csízek, 
Illatos, édes ízek,

De jó most elfeledni, hogy 
Az élet rút és vad dolog,

Hogy itt, amennyi arc van, 
Megannyi csúnya harc van,

S hogy botrány lenne, ajajaj, 
Micsoda cifra, szörnyű baj,

Ha most, annak jeléül, 
Hogy tavasszal megbékül 

Szegénység, bánat, szenvedés, 
Belépnék e szép kertbe, és

- Áprilisi merénylő - 
A hájas úrnak fénylő 

Búbjára rábökném szelíd 
Öklöm vidám barackjait.

Szép szombat LégyKreatív módra.

Bam, bam, bam..: )

Madárfüttyös, mosolygós, zenebonás, vidám pénteket kívánok! 

Rab Zsuzsa: Feltámadás

Mihez is kezdjen, aki nem hiszi
testünknek feltámadását?

Igya föl tenyerével

az állatok fejének melegét,

vigasztalja simogatással

társait a halandóságban,

igya szemébe

víztükrök ragyogását,

álljon meg hosszasan

egy málló ház előtt,

igya szívébe

egy sose látott város piacát,

számolja meg,

hány szirma van az almavirágnak,

karoljon át egy öregasszonyt,

sirassa el a holtakat.

És azt a másikat,

az élőt,

szorítsa úgy magához,

hogy minden ébredésük

feltámadás legyen,

húsvéti harangok nélküli,

zsoltárok nélküli,

tejeskannákat csörgető,

villamost zengető,

seprűt sercegtető

hétköznap reggelen.

A szép napért.

Mindazon kedves látogatóimnak, akik szeretik a napjukat egy finom, forró, gőzölgő kávéval és a kedvesük szerető mosolyával indítani. : )

(A fényképre kattintva megtalálható a forrás.)

A mi reggelünk így indult. : )

Csanád Béla: Bájoló

Kinek semmi kinek emlék

mért maradjak hova mennék

boszorkányok csipkebokra

csipkefüggöny csillagokra.

Nem a csillag szemed éget

hol keressek menedéket

rókalyukban csigaházban

azt sem tudom merre jártam.

Tág mezőben csillagűrben

hálóidba menekültem

vad tüskéje rózsafádnak

hogyha fáj is csak imádlak.

Meg ne köss jaj ne eressz el

bűvölj lánggal szerelemmel

ronts meg dallal szögezz fára

te vagy kínom lelkem ára.

Jó éjszakát! : )

Tavaszra hangolva. : )

SzereTem, SzereTed, SzereTi, SzeretJük, SzeretItek, SzeretIk.

Ajándékozó bejegyzés.

Ez a dobozka egy kedves barátnőmnek volt a születésnapi ajándéka, amit gondoltam megosztok veletek is itt, a blogon. Az ötlet egy új - régi "szerelem szülöttje" :P méghozzá a keresztszemes munkák megvalósításáé. 

Kíváncsi lennék a véleményetekre. : )

Frissítés.

Az utóbbi időbe elhanyagoltam, a bejegyzéseimet, de kárpótlásként gondoltam feltöltök ide is egy pár újdonságot. Fogadjátok szeretettel : )

Kérjük a következőt! : )

A végeredmény.

: ) 

A kezdet.

Kíváncsi-e valaki a folytatásra? : )

Mosolyra fakasztóan..

..szép, színes és vidám napot kívánok mindenkinek! : )

Amikor odakint hull a hó..

..jól esik:

rajzolni, meleg teát kortyolni, 

            

és vidám zenét hallgatni! : )

Új év, új kezdet, új álmok, új munkák.

Megkésve bár, de kívánni szeretnék első soron egy nagyon boldog új évet minden kedves látogatómnak! : ) 

Ezen bejegyzés alkalmával úgy gondoltam, hogy pár mozzanatban, fényképben megosztanám veletek is, hogy lényegében én hogyan dolgozok és készítem az ékszereimet, kiegészítőimet. Az esetek nagy részében a sietés és a gyors megvalósítás szellemében nem szoktam megörökíteni ezeket a lépéseket, csak legfeljebb a végeredményt, de még olyan is van, hogy az elkészült kiegészítőt sincs időm lefotózni.:P 

Na de a legutóbbi munkámra volt szerencsém egy kicsit több időt és odafigyelést fordítsak így volt alkalmam fényképezgetni.

Íme tehát: : )

A legelső dolog, amit tenni szoktam az az, hogy kiválasztom azt a bizonyos követ, amit szeretnék a  kiegészítő közepébe helyezni ééés innen kezdődik a móka. Elképzelem, hogy mit szeretnék, és latba vetve a rajz tudásomat nekilátok irkafirkálni. : ) Amint azzal megvagyok nekilátok a megvalósításnak. 

Amikor többnyire megelégedtem már a munkámmal, akkor megállok. :P Nem mindig viszem végbe teljesen a "tervet", mint például ebben az esetben is. Úgy éreztem, hogy ez így egész és tökéletes ahogy van, szóval nem gyarapítottam tovább a mintát.

Ezek után persze megkapja hátlapot, a kiegészítőt hozzá, annak függvényében, hogy mi is készül és voilà. :D


                                     


                                     

Fogadjátok tőlem szeretettel. : )

Év végi munka mustra.

Van itt kicsi, van itt nagy, színes, kedves, klipszes, kincses, kecses, nőies, játékos meg girbe- göbe mindenki kedvére. : )
                                     

"Hóembernek se keze se lááááába.."

..de fülmelegítője az van! :D

Keresztbe, kasul, körbe- körbe.

Egy kis új- régi szerelem. : )

http://www.flickr.com/photos/97254967@N07/9007904934/